Az első saját állításom, a család- és szervezetállítás képzés során éltem meg. Elsöprő erejű volt, a „rebirth”, vagyis az újjászületés témában. Magától vitt a tér ebbe az irányba, miközben az állításvezető mellett ültem és figyeltem a saját állításomban a képviselőket, elkezdtem előrehajolni és nehezen venni a levegőt. Az akkori tanárom, aki vezette az állítást, felismerte merre megy az állítás és hagyta kibontakozni. Egyszerre volt felemelő és drámai, ahogy újra megtapasztaltam a megszületésemet. Az édesanyámmal való kapcsolatom volt az eredeti téma, ami során ezt az állítást megtapasztaltam. Ez közel 17 évvel ezelőtt volt és akkor bizonyos lettem abban, hogy ezt a módszert el akarom sajátítani és alkalmazni. Több mint 15 éve vezetek állításokat és már harmadik éve egy éves család- és szervezetállítás mesterkurzusban képzem ki az állításvezetőket.
Ami minden alkalommal lenyűgöz, maga az érzékelés, amely által megmutatkozik ami van az állító rendszerében. Ehhez nem kell színészi tehetség, mert ez nem játék, ami szükséges hozzá, az a kiüresedés, szándéknélküliség. Ezt nevezzük fenomenológiai síknak az állításban. A fenomenológiai szemlélet szerint, ha meg akarunk ismerni valamit, először el kell felejtenünk mindent, amit eddig arról tudtunk. Ezáltal egy belső ürességet hozunk létre, ami lehetővé teszi, hogy befogadjuk az új tapasztalatokat. A megismerési folyamatban nem szabad, hogy legyenek előre meghatározott szándékaink, mivel ezek befolyásolhatják az érzékelést. Csoportos állítás során az állítóval először találkozó emberek érzékelik az állító rendszerelemeit, úgy hogy nem ismerik az állítót és rendszerét. Ez biztosítja az ürességet és az érzékelés tisztaságát. Egyéni állítás során fedetten dolgozunk, hogy a tiszta érzékelés, szándéknélküliség jelen legyen. Az érzékelés révén megmutatkozik egy állítási kép, amivel dolgozunk tovább. Ahogy én vezetem az állításokat, benne van az oldás, egy pozitív kép a végén. Mert van egy kép az állítóban, amit megszokott, amiről lehet nem is tud, amit megmutat az állítás és a helyébe állítok egy új képet, ami gyógyítja az állítót. Ezt adom át a képzés során is. A megszokott kép az állítóban lehet egy transzgenerációval átörökített minta, vagy trauma lenyomat, vagy lehet egy saját élmény során kialakult kép. Ennek oldása ad egy katartikus élményt az állítás végén. Az állítások után rengeteg csodálatos visszajelzés érkezik a változásról, amit a témát hozók megtapasztalnak a mindennapi életben.
Az érzékelés testi érzeteket jelent, lehet kézzsibbadás, hevesebb szívdobogás, szédülés, elnehezedett lábak, hányinger, hátfájás, melegség, stb. Érzékelhető rendszerelemek lehetnek családtagok, más emberek, tárgyak, fogalmak, tünetek, érzések, stb.
Van, aki intenzívebben érzékel és van, aki finomabban. Mindkettőnek ugyanolyan értéke van.
Ahhoz, hogy az állítás sikeres legyen az érzékelésen túl másra is szükség van, ezeket tanítom a mesterkurzus során. Ha szeretne többet tudni a kurzusról, itt olvashat róla:https://www.braunkatalin-coach.hu/csaladallitas-szerevezetallitas-kepzes/
Legutóbbi hozzászólások